Le Cultivar - Oliva fajták

Az olajfa Olaszország egyik legfontosabb kincse: a Földközi-tenger térségének meghatározó mezőgazdasági növénye, és a világ hat legjelentősebb kultúrája között tartják számon. Az ország szinte minden szegletében megtalálható, ami jól mutatja, milyen fontos szerepe van a táj, a termelés és a környezet védelmében. Az olajfa és az olasz emberek kapcsolata évszázadokra nyúlik vissza: bizonyítékok szerint már i.e. XIII. században is ismert volt.

Olaszország nemcsak a világ második legnagyobb olívaolaj-termelője és exportőre, hanem az egy főre jutó fogyasztásban is élen jár. Az olajipar sikere nagyrészt az ipari szegmens teljesítményén múlik, amely a bevétel körülbelül 70%-át adja, és lehetőséget biztosít a különböző termékek és melléktermékek – az asztali olívától a magőrleményig – értékesítésére. (Forrás: 2020 The European House – Ambrosetti)

Az olívatermelés azonban nem csak gazdasági szempontból fontos. Olaszország régiói gazdag és változatos olívafajtákkal büszkélkedhetnek, amelyekből különleges olajok születnek – sok közülük híres és DOP-minősítéssel rendelkezik. Ezek a fajták nemcsak a helyi gasztronómiai kultúra részei, hanem igazi kincset jelentenek a természetes biodiverzitás szempontjából is.

Az olívatermelés számos olasz régióban jelentős gazdasági és kulturális értékkel bír. A helyi olívafajták sokszínűsége, amelyekből változatos olajok születnek – sok közülük híres és DOP-minősítéssel is rendelkezik – igazi kincset jelent mind a botanikai biodiverzitás, mind a gasztronómiai örökség szempontjából.

Az olajfa fajták nagy részben már az ókori rómaiak idejében is ismertek voltak. Ők kezdték el szelektálni és termeszteni az olívákat a felhasználásuk szerint. Az olaj nemcsak az étkezés része volt: használták lámpákhoz, kozmetikumokhoz és akár gyógyászati célokra is.

A barbár inváziók idején az olajtermelés visszaesett, de idővel újra meghódította az olasz piacokat. A XVIII. században a piac liberalizációja növelte az olaj értékét, ami kihatott a termesztett területekre is: sok régió gyümölcsösöket alakított át olajfaligetekké, gyakran szőlővel és búzával társítva.

A XVIII. századtól kezdve az olasz olívaolaj egész Európában ismertté vált, a termelők pedig konzorciumokhoz hasonló szövetségekbe szerveződtek. A piac fejlődése megkövetelte, hogy az olajokat egyértelműen kategorizálják, így született meg a fajták (cultivarok) és változatok fogalma.

Olaszországban több mint 500 olívafajtát termesztenek, amelyek közül körülbelül ötven rendelkezik DOP vagy IGP minősítéssel. Ezeket évszázadok során szelektálták, figyelembe véve a lombkorona erősségét, a betegségekkel és időjárási viszontagságokkal szembeni ellenállóságot, a terméshozamot, a gyümölcsök nagyságát, az olajhozam és betakarított termés arányát, valamint az olaj tápanyagtartalmát és ízét.

A szelektálás során a növények környezeti adottságait is figyelembe vették, például hogy hogyan reagálnak a talajra és a mikroklímára. Ennek köszönhetően ma Olaszországban különböző források szerint 538 olívafajta található, ami a világ ismert fajtáinak 40%-át jelenti – ilyen gazdagság sehol máshol nem található a világon.

Csak hogy szemléltessem az arányokat: Spanyolország, amely Európában első az olajtermelésben “csak” 138 különböző olívafajtát termeszt, amig Görögországban mindössze 52 fajtából termelnek.

Az olajbogyóból kinyerhető olaj mennyisége

Az olívabogyókból nyerhető olaj mennyisége számos tényezőtől függ, ezek közül az egyik legfontosabb a termesztett fajta.

Minden évben, amikor eljön a szüret ideje, az olajtermelők izgatottan várják, hogy megtudják, mennyi olaj nyerhető a frissen a malomba (frantoio) szállított olívabogyókból. Ez az adat – az olaj elemzésével és érzékszervi tulajdonságaival együtt – lehetővé teszi az adott év termelési mérlegének elkészítését.

Az olajkihozatalt 1 kilogramm olíva préseléséből nyert olaj grammjaiban fejezik ki. Általában alacsonynak tekintik, ha 16% alatt van, közepesnek, ha 16–20% között, és magasnak, ha meghaladja a 20%-ot.

Az olaj aránya a termés (drupa) térfogatához képest elsősorban a fajtától függő tulajdonság. Vannak olyan fajták, mint például az Ogliarola, amelyek magas hozamúak, míg mások, mint a Ciliero, kevesebb olajat adnak.

Azok számára tehát, akik új olajfa ültetvény telepítését tervezik, hasznos tudni, mely fajták rendelkeznek genetikailag nagyobb olajtermelési potenciállal.

Nem csak a hozam számít

Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni, hogy a genetikai adottság csupán az egyik tényező, amely meghatározza az olajbogyókból kinyerhető olaj mennyiségét.

Ezt az eredményt befolyásolják például a talaj tulajdonságai, a mezőgazdasági gyakorlat (metszés, trágyázás stb.), a vízellátottság, az időjárási viszonyok, valamint az esetleges gombás kórokozók és az olajbogyó muslica nyomása is.

Végül figyelembe kell venni a fák termésváltásra való hajlamát is (vagyis hogy egyik évben bőven, másikban gyengébben teremnek).

Az olajkihozatal azonban a malomban (frantoio) is eldőlhet. Elavult vagy rosszul beállított berendezések miatt az olaj egy része elveszhet – például az olaj egy része a pogácsában (sansa) maradhat, vagy a feldolgozás egyéb fázisai során elvész.

Végül érdemes emlékeztetni arra, hogy a hozam nem minden.
A termelési iránytól függően a mérleg másik serpenyőjében ott van az olaj minősége is – mind technológiai, mind érzékszervi szempontból.
Tekintettel az olasz olajbogyó-termesztés magas költségeire, úgy tűnik, hogy a minőségre építő stratégia jelenti a legígéretesebb utat a sikerhez.

A teljesség igénye nélkül az olaszországban leginkább elterjed fajták:

• Coratina
• Carolea
• Biancolilla
• Carpellese
• Canino
• Frantoio
• Dritta
• Leccino
• Bosana
• Itrana
• Ottobratica
• Cerasuola
• Pisciottana
• Peranzana
• Grossa di Cassano
• Ogliarola Messinese
• Cima di Bitonto
• Tonda di Strongoli
• Nocellara
• Bella di Cerignola

Coratina – Olaszország, Puglia

A Coratina az egyik legelterjedtebb olajfafajta Pugliában.
Nevét származási területéről, Corato városáról kapta, amely az olaszországi Bari tartomány déli részén található.

Elsősorban olívaolaj előállítására használják, mivel rendkívül magas polifenol-tartalommal rendelkezik (természetes antioxidánsok), és erőteljes keserű és csípős ízjegyekkel, valamint markáns gyümölcsös aromával bír.

Éppen ezért a Coratina olívából készült extra szűz olívaolajat gyakran használják olajkeverékek előállítására:
egy erőteljes karakterű olaj, mint a Coratina, enyhébb ízű fajtákkal keverve kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb terméket eredményez.

A DOP („Denominazione di Origine Protetta” – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)Terre Tarentine minősítés csak azokra az extra szűz olívaolajokra vonatkozik, amelyek Taranto tartományban termesztett olívákból készülnek.
Ezeknek az olíváknak legalább 80%-át a következő pugliai fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia:
Leccino, Coratina, Ogliarola és Frantoio.
A fennmaradó legfeljebb 20% származhat más, a Taranto tartományban kevésbé elterjedt helyi fajtákból.

Ízjegyek: mandula, friss fű és articsóka.

Carolea – Olaszország, Calabria

A Carolea az egész Dél-Olaszországban elterjedt fajta, és az egyik legfontosabb olajfa-változat Calabriában, amely Puglia után az ország második legnagyobb olívaolaj-termelő régiója.

A fajta zöld asztali olívaként is felhasználható, de leginkább olívaolaj-előállításra termesztik.
Legnagyobb mértékben Lamezia Terme környékén, Catanzaro tartományban található meg.

A Carolea olívából készült olaj közepesen csípős és közepesen–erősen kesernyés ízvilágú.
Érzékszervi tulajdonságainak köszönhetően sokoldalúan felhasználható: jól illik salátákhoz, húsételekhez és akár desszertekhez is.
Ezt a fajtát gyakran használják egyfajtás (monovarietális) olajokhoz, de olajkeverékek készítéséhez is.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio di Calabria” megnevezést csak azok az extra szűz olívaolajok viselhetik, amelyek Calabria régióban termesztett olívákból készülnek:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Carolea, Dolce di Rossano, Sinopolese, Grossa di Gerace, Tondina, Ottobratica, Grossa di Cassano, Tonda di Strongoli;
• legfeljebb 10% származhat más, ritkábban előforduló helyi fajtákból, mint például: Nostrana, Spezzanese, Dolce di Cerchiara és Tombarello.

Ízjegyek: friss fű, mandula, articsóka és paradicsom.

Biancolilla – Olaszország, Szicilia

A Biancolilla elsősorban Szicíliában termesztett olívafajta, különösen Trapani, Agrigento és Siracusa tartományokban.

Az ebből a fajtából készült olívaolaj kifejezetten gyümölcsös ízvilágú, kiegyensúlyozott keserűséggel és enyhe csípősséggel.
A Biancolilla fajtát olívaolaj előállítására használják, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, illetve keverékekben is, más olívaolajokkal kombinálva.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio Extra Vergine di Oliva IGP Sicilia” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyek Szicília régióban termesztett olívákból készülnek:

• legalább 90%-uknak a következő helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Aitana, Biancolilla, Bottone di Gallo, Brandofino, Calatina, Cavalieri, Cerasuola, Crastu, Erbano, Giarraffa, Lumiaru, Marmorigna, Minuta, Moresca, Nasitana, Nerba, Nocellara del Belice, Nocellara Etnea, Nocellara Messinese, Ogliarola Messinese, Olivo di Mandanici, Piricuddara, Santagatese, Tonda Iblea, Vaddarica, Verdello, Verdese, Zaituna.
• legfeljebb 10% származhat más olívafajtákból.

Ízjegyek: friss fű, articsóka, mandula és paradicsom.

Carpellese – Olaszország, Campania

A Carpellese, más néven „síró olajfa”, Campania tartomány őshonos olívafajtája, amely elsősorban Avellino és Salerno tartományaiban terjedt el.

Az ebből a fajtából készült olívaolaj közepesen csípős, mérsékelten kesernyés és gyümölcsös ízű.
A Carpellese főként olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben is.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Colline Salernitane” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok viselhetik, amelyeket Salerno tartomány egyes településein (többek között Acerno, Albanella, Altavilla Silentina, Amalfi, Aquara, Atena Lucana és mások) állítanak elő.

• legalább 65%-uknak a következő helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Rotondella, Frantoio, Carpellese, Nostrale;
• legfeljebb 35% származhat az Ogliarola és Leccino fajtákból;
• legfeljebb 20% származhat más regionális olívafajtákból.

Ízjegyek: mandula, articsóka és friss fű.

Canino – Olaszország, Lazio

A Canino egy ősi olívafajta, amely már az etruszk civilizáció idején ismert volt (i.e. 900–100) és Lazio tartomány Viterbo környékén honos, Közép-Olaszországban.

Ez a fajta főként olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben is.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Canino” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok viselhetik, amelyek Viterbo tartományban termesztett olívákból készülnek:

• a felhasznált olívák 100%-ának a következő helyi fajták egyikéből vagy leszármazottjaiból kell származnia: Canino, valamint annak variánsai: Leccino, Pendolino, Maurino, Frantoio.

Ízjegyek: mandula, friss fű és articsóka.

Frantoio – Olaszország, Umbria

A Frantoio főként Közép-Olaszországban, az Umbria, Marche és Toscana tartományokban termesztett olívafajta.
Az ebből készült olívaolaj kiegyensúlyozott ízű, egyaránt gyümölcsös, csípős és kesernyés jegyekkel rendelkezik.

Leginkább olívaolaj előállítására használják, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben is, más olajfajtákkal kombinálva.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Umbria” megnevezés több földrajzi alosztályt tartalmaz, amelyek különböző arányban Frantoio olívát tartalmaznak.
Ezek az alosztályok: Colli Assisi-Spoleto, Colli Amerini, Colli del Trasimeno és Colli Orvietani.

Különösen a „Colli Amerini” földrajzi jelzéssel ellátott alosztály esetében az extra szűz olívaolajnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• minimum 85%-ban az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többletből: Frantoio, Leccino, Rajo;
• maximum 15%-ban más helyi fajta, Moraiolo.

Ízjegyek: mandula és friss fű.

Dritta – Olaszország, Abruzzo

A Dritta az Abruzzo tartomány egyik jellegzetes olívafajtája, különösen Pescara és Teramo közép-kelet olaszországi tartományaiban elterjedt.

Ez a fajta elsősorban olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben más olívaolajokkal.
Az ebből a fajtából készült olaj kiegyensúlyozott ízű, egyszerre gyümölcsös, csípős és kesernyés.

Ízjegyek: mandula, friss fű és articsóka.

Leccino – Olaszország, Toscana

A Leccino az egyik legelterjedtebb olívafajta Olaszországban, különösen Toszkánában, Közép-Olaszországban.
Az ebből a fajtából készült olívaolaj kiegyensúlyozott és összetett ízvilágú, egyaránt gyümölcsös, csípős és kesernyés.

A Leccino főként olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben más olajokkal.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio Extra Vergine di Oliva Toscano” több alosztályt tartalmaz, amelyek különböző arányban Leccino olívát foglalnak magukba.
Ezek az alosztályok: Seggiano, Colline Lucchesi, Colline della Lunigiana, Colline di Arezzo, Colline Senese, Colline di Firenze, Montalbano és Monti Pisani.

Különösen az „Colline di Firenze” IGP alosztály esetében az extra szűz olívaolajnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• akár 100%-ban az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből: Frantoio, Moraiolo, Leccino, Pendolino, Leccio del Corno, Madonna dell’Impruneta, Morchiaio, Maurino, Piangente, Pesciatino;
• maximum 15%-ban más helyi fajták, például Americano, Arancino vagy Ciliegino.

Ízjegyek: mandula, friss levelek és articsóka.

Bosana - Olaszország, Szardínia

A Bosana a Szardínia szigeti tartományának legelterjedtebb olívafajtája.

Ez a fajta elsősorban olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben más olajokkal.
Az ebből a fajtából készült olaj erőteljesen gyümölcsös ízű, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Sardegna” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Cagliari, Oristano, Nuoro és Sassari tartományaiban állítanak elő:

• legalább 80%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Bosana, Tonda di Cagliari, Nera di Villacidro, Semidana;
• legfeljebb 20% származhat más helyi fajtákból.

Ízjegyek: friss levelek, articsóka, mandula és paradicsom.

Itrana – Olaszország, Lazio

Az Itrana az egyik legelterjedtebb olívafajta Lazio tartományban, különösen a régió déli részén.
Ezt a fajtát Gaeta olívának is nevezik, Gaeta városáról, amely Lazio déli részén található.

Az Itrana olívákat elsősorban olívaolaj előállítására használják, de aszalt asztali olívaként is fogyaszthatók.
Az olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, illetve keverékekben más olajokkal.
Az ebből a fajtából készült olaj erősen gyümölcsös ízű, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel rendelkezik.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Oliva di Gaeta” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Latina, Róma, Frosinone és Caserta tartományaiban állítanak elő, és 100%-ban Itrana olívából készülnek.

Ízjegyek: friss fű, paradicsom, articsóka és mandula.

Ottobratica – Olaszország, Calabria

Az Ottobratica főként Calabria déli részén, a Reggio Calabria és Vibo Valentia tartományokban, valamint Szicíliában termesztett olívafajta.

Ez a fajta elsősorban olívaolaj előállítására szolgál, és az ebből készült olaj magas gyümölcsösséggel rendelkezik, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel.
Az Ottobratica olívából készült olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, illetve keverékekben.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio di Calabria” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Calabria régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Carolea, Dolce di Rossano, Sinopolese, Grossa di Gerace, Tondina, Ottobratica, Grossa di Cassano, Tonda di Strongoli;
• legfeljebb 10%-uk származhat más, kevésbé elterjedt helyi fajtákból, például: Nostrana, Spezzanese, Dolce di Cerchiara, Tombarello.

Ízjegyek: friss fű, articsóka, mandula és paradicsom.

Cerasuola - Olaszország, Szicília

A Cerasuola főként Szicíliában, különösen Trapani tartományában termesztett olívafajta.
Elsősorban olívaolaj előállítására használják.

Az ebből a fajtából készült olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben is.
Az olaj közepesen–magas gyümölcsösséggel rendelkezik, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio Extra Vergine di Oliva IGP Sicilia” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Szicília régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Aitana, Biancolilla, Bottone di Gallo, Brandofino, Calatina, Cavalieri, Cerasuola, Crastu, Erbano, Giarraffa, Lumiaru, Marmorigna, Minuta, Moresca, Nasitana, Nerba, Nocellara del Belice, Nocellara Etnea, Nocellara Messinese, Ogliarola Messinese, Olivo di Mandanici, Piricuddara, Santagatese, Tonda Iblea, Vaddarica, Verdello, Verdese, Zaituna;
• legfeljebb 10%-uk származhat más olívafajtákból.

Ízjegyek: friss fű, paradicsom, articsóka és mandula.

Pisciottana - Olaszország, Campania

A Pisciottana egy olívafajta, amelyet elsősorban olívaolaj előállítására használnak.
Főként Campania déli részén, a Cilento nevű területen termesztik.

Az ebből a fajtából készült olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben más olajokkal.
Az olaj közepesen–magas gyümölcsösségű és csípős, jelentős keserűséggel.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Cilento” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket az alábbi településekben termesztett olívákból állítanak elő:
Agropoli, Alfano, Ascea, Buonabitacolo, Camerota, Campora, Cannalonga, Casalbuono, Casaletto Spartano, Casalvelino, Caselle in Pittari és mások.

• legalább 85%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Pisciottana, Leccino, Rotondella, Ogliarola, Frantoio, Salella;
• legfeljebb 10%-uk származhat más helyi fajtákból.

Ízjegyek: mandula, articsóka és friss fű.

Peranzana - Olaszország, Puglia

A Peranzana főként Puglia északi részén, különösen Foggia tartományában termesztett olívafajta.
Az olívák fogyaszthatók asztali olívaként, illetve olívaolaj előállítására is használhatók.

Az olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben más olajokkal.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Dauno” több földrajzi alosztályt tartalmaz, amelyeket fel kell tüntetni a címkén.
Ezek az alosztályok: Alto Tavoliere, Basso Tavoliere, Gargano, Sub-Appennino.

Különösen az „Alto Tavoliere” DOP esetében az extra szűz olívaolajnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• legalább 80%-ban az alábbi helyi fajták egyikéből vagy mindkettőből: Peranzana, Provenzale;
• legfeljebb 20%-ban más helyi fajtákból.

Ízjegyek: articsóka, friss fű, mandula és paradicsom.

Grossa di Cassano - Olaszország, Calabria

A Grossa di Cassano, más néven Cassanese, főként Calabria tartományban, különösen Cosenza déli részén és a Piana di Sibari környékén termesztett olívafajta.

Elsősorban olívaolaj előállítására használják, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben.
Az ebből a fajtából készült olaj intenzíven gyümölcsös, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel rendelkezik.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio di Calabria” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Calabria régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Carolea, Dolce di Rossano, Sinopolese, Grossa di Gerace, Tondina, Ottobratica, Grossa di Cassano, Tonda di Strongoli;
• legfeljebb 10%-uk származhat más, kevésbé elterjedt helyi fajtákból, például: Nostrana, Spezzanese, Dolce di Cerchiara, Tombarello.

Ízjegyek: paradicsom, articsóka, friss fű és mandula.

Ogliarola Messinese - Olaszország, Szicília

Az Ogliarola Messinese, más néven Messinese, főként Szicíliában, különösen Messina, Palermo és Agrigento tartományaiban termesztett olívafajta.

Ez a fajta aszalt olívaként fogyasztható, illetve olívaolaj előállítására is használható.
Az olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben más olajokkal.

Az ebből a fajtából készült olaj erősen gyümölcsös, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel rendelkezik.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio Extra Vergine di Oliva IGP Sicilia” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Szicília régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Aitana, Biancolilla, Bottone di Gallo, Brandofino, Calatina, Cavalieri, Cerasuola, Crastu, Erbano, Giarraffa, Lumiaru, Marmorigna, Minuta, Moresca, Nasitana, Nerba, Nocellara del Belice, Nocellara Etnea, Nocellara Messinese, Ogliarola Messinese, Olivo di Mandanici, Piricuddara, Santagatese, Tonda Iblea, Vaddarica, Verdello, Verdese, Zaituna;
• legfeljebb 10%-uk származhat más olívafajtákból.

Ízjegyek: articsóka és friss fű.

Cima di Bitonto - Olaszország, Puglia

A Cima di Bitonto elnevezés a Bari közelében található Bitonto városáról származik, Puglia déli tartományában.
A várost körülvevő nagy számú olívafáról elnevezve gyakran hívják a „Olívák Városának”.

A Cima di Bitonto olaj nagyon intenzíven gyümölcsös ízű, kiegyensúlyozott csípősséggel és kesernyésséggel rendelkezik.
Ez a fajta főként olívaolaj előállítására szolgál, és megtalálható egyfajtás (monovarietális) olajként, valamint keverékekben más olajokkal.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Terra di Bari” több földrajzi alosztályt tartalmaz, amelyeket fel kell tüntetni a címkén.
Ezek az alosztályok: Castel del Monte, Bitonto, Murgia dei Trulli e delle Grotte.

Különösen a „Bitonto” DOP esetében az extra szűz olívaolajnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• legalább 80%-ban az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből: Cima di Bitonto, Ogliarola Barese, Coratina;
• legfeljebb 20%-ban más helyi fajtákból.

Ízjegyek: mandula, articsóka és friss fű.

Tonda di Strongoli - Olaszország, Calabria

A Tonda di Strongoli főként Calabria tartomány északi részén, Crotone közelében termesztett olívafajta, Dél-Olaszország nyugati részén.
Ez a fajta aszalt olívaként fogyasztható, illetve olívaolaj előállítására is használható.

Az olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben más olajokkal.
Az ebből a fajtából készült olaj határozottan gyümölcsös ízű, alacsony csípősséggel és közepes keserűséggel rendelkezik.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Oro di Calabria” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Calabria régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Carolea, Dolce di Rossano, Sinopolese, Grossa di Gerace, Tondina, Ottobratica, Grossa di Cassano, Tonda di Strongoli;
• legfeljebb 10%-uk származhat más, kevésbé elterjedt helyi fajtákból, például: Nostrana, Spezzanese, Dolce di Cerchiara, Tombarello.

Ízjegyek: articsóka, mandula és friss fű.

Nocellara - Olaszország, Szicília

A Nocellara del Belice olívafajtát Szicília Trapani tartományában, a Valle del Belice nevű területen termesztik.

Ez a fajta olívaolaj előállítására szolgál, de asztali olívaként is fogyasztható.
Az olaj megtalálható egyfajtás (monovarietális) változatban, valamint keverékekben más olajokkal.

Az IGP (Indicazione Geografica Protetta – oltalom alatt álló földrajzi jelzés)„Olio Extra Vergine di Oliva IGP Sicilia” megnevezést kizárólag azok az extra szűz olívaolajok kaphatják meg, amelyeket Szicília régióban termesztett olívákból állítanak elő:

• legalább 90%-uknak az alábbi helyi fajták egyikéből vagy többjéből kell származnia: Aitana, Biancolilla, Bottone di Gallo, Brandofino, Calatina, Cavalieri, Cerasuola, Crastu, Erbano, Giarraffa, Lumiaru, Marmorigna, Minuta, Moresca, Nasitana, Nerba, Nocellara del Belice, Nocellara Etnea, Nocellara Messinese, Ogliarola Messinese, Olivo di Mandanici, Piricuddara, Santagatese, Tonda Iblea, Vaddarica, Verdello, Verdese, Zaituna;
• legfeljebb 10%-uk származhat más olívafajtákból.

Ízjegyek: friss fű, paradicsom, articsóka és mandula.

Bella di Cerignola - Olaszország, Puglia

A Bella di Cerignola olívafajtát főként Foggia tartományban, Puglia északi részén termesztik.
A területet gyakran nevezik Tavoliere delle Puglie vagy Daunia néven is.

A Bella di Cerignola olívák nagyok és lédúsak, így tökéletesek asztali olívaként való fogyasztásra.
Az olívák erősen gyümölcsös ízűek, kiegyensúlyozott csípősséggel és keserűséggel rendelkeznek.

A DOP (Denominazione di Origine Protetta – oltalom alatt álló eredetmegjelölés)„Bella della Daunia” megnevezést kizárólag Foggia tartományban termesztett, kizárólag ebből a fajtából származó asztali olívák kaphatják meg.

Ízjegyek: articsóka, friss fű és mandula.